Gyorsan kiderült, hogy kik azok az apróságok, akik élvezettel és szépen színeznek, s kik azok akiknek nem ez a kedvenc elfoglaltságuk.
Hogy kedvet csináljak a rajzórához,ezért igyekeztem ötletes dologgal készülni.
Előrajzoltam ceruzával mindenkinek a képet, vettem nagy dobozban temperákat, vittem kanalakat, s kevertem kutyultam, adagoltam a festéket, s a gyerkőcök az ujjukkal festettek, pöttyöztek.
Szuper lett! Élvezték! Közben szívtuk a festékszagot, fogytam két kilót a rohangálástól, de megérte.
Aztán mosogatás, törölgetés, s gyönyörködés.
Az anyukáktól pedig elnézést a festékfoltokért a ruhákon. Remélem kiszedhetőek. ( pedig annyiszor sikáltuk a praclikat, töröltük, figyeltünk.)
Szerintem szerdánként ne a legszebb ruciban jöjjenek a csemeték- "biztosamibiztos" alapon.
Szerintem szerdánként ne a legszebb ruciban jöjjenek a csemeték- "biztosamibiztos" alapon.
Bocsi, hogy így ismeretlenül írok. Bájosak ezek az apróságok, és igazán csodásakat alkotnak. Amikor a legkisebbem volt elsős a tanár bácsi kért a szülőktől egy olyan inget amit apuka már nem használt. Egy kérése volt csak mellé, vágjuk le a mandzsettáját, és tegyünk az ujjába gumit. Ez az ing mindig az iskolában volt, így sosem lett festékes a ruha.
VálaszTörlésNagyon kedves vagy! Köszi az ötletet Ankaaa!
VálaszTörlés