Hosszúságmérés

A legnehezebb témakör (szerintem) a matematikában a mérés.

De nem kell megijedni, mert első osztályban még nem követelmény a mértékátváltás.

Mindössze a hosszúság és űrtartalmat kell tudni megmérni (kimérni) a választott mértékegységgel, illetve tudni kell összehasonlítani, és becsülni.

Mi először a hosszúságméréssel foglalkoztunk. Szerintem a legkézenfekvőbb, a legkönnyebben megtanulható.

Minden méréses feladatot úgy kezdünk, hogy megkérem őket, mutassanak egy métert, egy decimétert és egy centimétert.

Ezt a karjukkal, ujjukkal jelölt távolság becslésével mutatják. Számomra viszont visszajelzéssel bír, ki tudja már beazonosítani, hogy melyik mértékegységet mivel mérjük, s melyik mekkora  a másikhoz viszonyítva.

A méternél a méterrúd képének, a deciméternél a narancs színes rúdnak, a centiméternél a fehér kis kockának, illetve a vonalzón fellelhető beosztásnak kell megjelenni a gyerkőc előtt.

Ha megtörtént a gyors kézzel mutatott becslés, (mértékegységek felidézése, beazonosítása) következik a mérés gyakorlati része. (vegyük például a Gyak. könyv 117/ 2. c feladatát)

 A két hangya közti távolságot megmérjük színes rudakkal. A fehér kocka egy cm-es, így kirakjuk azzal az adott hosszúságot. 

Ezt a távolságot megmérjük a vonalzónkkal is, hogy lássuk a szemünkkel, hogy a 15 db fehér kis kocka, tényleg a vonalzónkon is 15 cm-et mutat.

Nagyon fontos, hogy a vonalzó nulla vonalát illesszék a kezdőponthoz, s ne a vonalzó műanyag szélét.

A távolságok mérését nagyon sokszor gyakoroltuk változatos feladatokon, s még fogjuk is héten próbálgatni. Ezt fogom számonkérni a héten írandó felmérésben is.
(Szerencsére szinte mindenkinek jól megy a feladat, hacsak nem a szomszédról másolgatták le a mért adatot.)

A kétféle mérés után kerül beírásra a könyvbe az eredmény.

Na, de jöjjön az átváltás!
Sokat beszélünk arról, hogy nem mindegy mivel mérünk. Ha az órán a kérdésemre egy válaszra a gyerkőc csak egy mérőszámmal válaszol, nem tudom elfogadni a megoldást, akkor sem, hogy ha jóra gondol, ha nincs mellette mértékegység. Ezzel igyekszem arra szoktatni őket, hogy együtt jár a kettő, s csak így tudok pontos mennyiséget meghatározni.
(a Gyakorló könyvben jó példa erre a 120 o/ 1. f. amikor nem mindegy, hogy a zsiráf magasságánál a 6- mérőszám mellé milyen mértékegységet illesztek.)
Az átváltásokat mindig tapasztalás után végezzük el, bár már van 2-3 olyan tanuló, akik enélkül is szépen át tudják váltani a mennyiséget. De ez nem követelmény még!

A kirakott fehér rudak alá odaillesztjük a narancs rudat, ami pontosan 1 dm-es. Pontosan a fehér rudak kezdetéhez!

S máris látszik, hogy a 15 fehér kocka, az 1 narancsrúdnak és még 5 fehér rúdnak az összegével egyenlő. 

Ezek után írjuk fel, hogy a 15 cm= 1 dm+ 5 cm.

A hét elején még tovább méregetünk, miközben haladunk a tananyaggal, s várhatóan szerdán, vagy csütörtökön írunk egy kis felmérést, amiben a mérés témakörből egy feladat lesz, melyben különböző irányban megtört távolságokat kell leméricskélni egyesével, majd össze kell adni, s el kell tudni dönteni, hogy melyik a leg......

Átváltás nem lesz a felmérésben, s nem lesz az idei dolgozatok egyikében sem. 

Azt viszont a tanév végéig jó, ha megtanulja a gyerkőc, hogy 1 dm, az 10 cm. 

Jövőre már jó pár átváltást illik tudni, s ha ez az egy már beépül, akkor sokkal könnyebb lesz. 

Bízom benne, hogy a sok sok méréssel a szülők plusz munkája nélkül is észrevétlenül bújik majd be a buksijába minden tanulónak. 

A fentieket azért írtam le, mert kérték az apukák, anyukák, s mert aggódtak, hogy nem megy még stabilan az átváltás, s hogyan segítsenek.
:-)

Most már talán átláthatóbb.