Na, fussunk neki újra!

Tegnap már megírtam ezt a bejegyzést, de egy óvatlan pillanatban több mint fél órás munkám szállt el az éterben.

Tudom, hogy van/vannak akik nagyon várják ezt a bejegyzést, ezért nekiveselkedek újra, de most már rövidebb verzióban.

Hétfő délután nagyon elszomorodtam. Úgy gondolom, igyekszem szép és ötletes dolgokat készíttetni rajz és technika órákon, s mivel készség tárgy, ezért nem is szoktam szigorúan venni az értékelést sem, s bizony hármas osztályzatot csak akkor adok, ha már szakad a cérna. Szakadt. Nagyon!

Két hét telt el az utolsó technika óra óta, s hiába adtam délutánonként újra és újra időt és lehetőséget a munkák befejezésére, volt pár gyerkőc, akit ez hidegen hagyott. Pedig születtek szép munkák!

Botond, Noémi, Szilárd, Tündi, Dóri, Laura, Edina, Andóczi Viki, Csontos Enikő, és Mónika munkája csodaszép.

Az ablakainkra a frottázsolt és kinyírt levelek kerültek.

Rajz órán Kökény királyról és kék hajú tündérről olvasott meséhez készítettünk illusztrációkat. 

Érdekes feladat volt elsősorban kék színek felhasználásával rajzolni. három technika közül lehetett választani:

1. újságpapírra sablon körberajzolásával kellett a szereplőket elkészíteni, majd díszíteni, s kinyírni. 

Mónika és Faragó Viki munkája:

2. Nagyban hasonlított a második lehetőség az elsőhöz, de itt kartonra kellett rajzolni a figurákat. 

Azt hitték ám, hogy a sablon sokat fog segíteni. Elárulom, szörnyen nehéz egy körvonal alapján a testrészeket megtervezni. 

De persze több gyerkőcnek sikerült. 

Dóri és Marci munkája:

3. S az utolsó lehetőség az A/4-es méretben színessel készített illusztráció. 

Nagyon örültem, hogy most már nem a lap alján egy vonalban állnak a szereplők, hanem igyekeznek rajzaikon a teret is ábrázolni. 

Andóczi Viki rajza:

Edina munkája:

s Mellita szépséges alkotása:

Tudom, hogy vannak, akik nem szívesen alkotnak, de mégis ennyi szép munka után fáj, hogy néhány gyerek a nem igényli a felkínált lehetőséget, a közös munkálkodást, s nem akarja sosem befejezni a rajzát, de előfordul a rosszabbik eset is, amikor a munkája a kukában landol, s ez őt sem zavarja.

Pedig ugye milyen jó ilyen szép alkotásokat látni, s büszke lenni a gyerkőcünkre?!